Itt a tavasz, támadnak a bolhák és a kullancsok

A jobb idő beálltával megjelennek a kutyák legjelentősebb külső élősködői, a kutyabolhák is. Alig van olyan kutya, amely ne találkozott volna ezekkel az apró, szárnyatlan, vérszívó rovarokkal, amelyek csak időszakosan tartózkodnak kedvenceinken. Legjelentősebb kártételük az ún. bolhaekcéma, ami kutyánk kíméletlen vakaródzásában, bőrgyulladásában és szőrhullásában jelentkezik. Ezenkívül a bolhák egyes galandférgek köztigazdái is. Ha kirándulásaink gyakrabbá válnak ( esetleg vadászni vagy vízközelbe megyünk ), kedvencünket vérszívó kullancsok támadhatják meg. Ezeknek a kártevőknek a legnagyobb jelentősége az, hogy számos állati és emberi betegség, például a kutyára halálos babéziózis és az embert is veszélyeztető Lyme-kór, kórokozójának fenntartói és terjesztői. A kutyák babéziózisát a vérben élősködő apró paraziták okozzák, a kutyáknál véres vizelés, sárgaság, magas láz és elesettség jelentkezik. A Lyme-kór legjellemzőbb tünete a kullancs szúrási helyén keletkező kör alakú bőrpír.
Néhány tanács a kutyatartóknak a bolhák és kullancsok kártételének megelőzésére:
-Készüljön fel a tavaszi bolhainvázióra! Kezelje kutyáját olyan szerekkel ( pl. spray, cseppek, nyakörv, tabletta, stb. ), amelyek távoltartják a bolhákat kedvencétől!
-Bolhaekcéma, illetve babéziózis és Lyme-kór jelentkezésénél haladéktalanul vigye kutyáját állatorvosához!
-Ha szabadba viszi kutyáját, készüljön fel a kullancsok ellen ( főleg vadászkutyák esetében, erdei és vízparti kirándulások alkalmával elengedhetetlen ez ) olyan szerekkel, amelyek a kutyájára eső kullancsok megtapadását megakadályozzák!
-A babéziózis és Lyme-kór megelőzésére feltétlenül oltassa be kedvencét, ezek az oltások 1 hónapos, illetve 1 éves védettséget adnak!

Itt a tavasz, szerelmesek lesznek az állataink is

A tavasz kemény megpróbáltatások elé állítja a kutya- és macskatartókat. Már maga a tüzelés, illetve ivarzás is elég hangos és látványos: a tüzelő szukakutyák szomszédságában lakó bővérű kan kutyák képesek egész éjjel nyüszíteni és a házunk körül tanyázni, az ajtót kaparni és a vadonatúj kerítést szinte lerombolni, illetve a macskák egész éjjel tartó hangversenyt képesek csapni. A kutyák első tüzelési időszakában ( a kisasszonyok általában 7-1O hónapos korban válnak nagylánnyá ) a nemkívánatos vemhesség elkerülésére ajánlható a fokozott éberség a gazdák részéről, a séták időpontjainak és helyeinek gondos megválasztása ( ne csúcsidőben és ne a legzsúfoltabb parkban ), esetleg olyan szagközömbösítő spray használata, amely néhány órára közömbösíti az ivarzó szuka szagát. A későbbi tüzelések során ( általában tavasszal és ősszel leggyakoribb a tüzelés ) választhatunk különböző hormonkészítmények között. A tüzelést elhalasztó injekciót két tüzelés között kell a kutyánknak megkapnia, így a következő tüzelés kimarad. Vannak olyan tabletták, amelyek a fogamzást akadályozzák meg, ha tüzelés alatt adjuk be. Ha azonban éberség ide, fokozott körültekintés oda, a tettrekész kan kutyák hadából egy rafinált, amelyek falkába verődve kísérnek bennünket napi sétánkra ( általában a legkevésbé kedvencünkhez illő keverékkutya ), pár pillanat alatt örömet szerzett tüzelő szukánknak, mielőbb el kell vinni kedvencünket állatorvoshoz. Létezik ugyanis olyan injekció kutyáknál, aminek kétszeri beadása ( a balesettől számított 3. és 5. napon ) fogamzásgátlást okoz ( a megtermékenyített petesejtek nem lesznek képesek letapadni a méh falára ). Egyes, nem is túl ritka esetekben sor kerülhet kutyák ( főként nem megfelelően pedigrés és keverékkutyák, valamint döntő többségében szukakutyák ) ivartalanítására. Az esetek döntő többségében ez kényszerből történik. A kan kutyák herélése egyes esetekben történhet pl. azért, mert kettő vagy több kan kutya egyszerűen nem tud egymás mellett nyugodtan élni, vagy mert a kan kutya gyakran elcsavarog, vagy ha egy kan és szuka nem tartható különválasztottan. Történhet a herélés gyógyító jelleggel is, amikor a nemi szerveket megtámadó betegségben szenved kutyánk. A szukák ivartalanításának ( miskárolás, petefészek-, illetve méh- és petefészek-eltávolítás ) oka lehet a tulajdonos kívánságának teljesítése, aki már unja, hogy a tüzeléssel kellemetlen viselkedés, nyugtalanság jár, a vérzés bepiszkítja a lakást, a kertbe kóbor kan kutyák járkálnak, főleg, ha már több nemkívánt vemhességet kellett eddig is megszüntetnie vagy pedig a kölyköket elaltatnia. A gyógykezelő jellegű ivartalanítások okai lehetnek a méh és a petefészek különböző megbetegedései. A macskák évente lényegesen többször ivarzanak, mint a kutyák. Ivarzás közben a cicalányunk magatartása ( általában akkor, ha nagy becsben tartott vacsoravendég érkezik hozzánk ) szinte már felháborítóan erkölcstelen lehet ( hempergés, nyávogás, szinte felkínálja magát ). A macskák részére is léteznek fogamzásgátló és ivarzást megelőző tabletták és injekciók. De ha macskánkat nem akarjuk tenyészteni, nyugodtan ajánlhatom az ivartalanítását, mint a végleges megoldást. A kandúr macskák herélése után az állat nem locsolja szét bűzös váladékát bútorokra, szőnyegekre, függönyökre, leszokik arról, hogy nemi ösztönétől űzve, ha kell, kilométereken át keresse az ivarzó nősténymacskákat. Ekkor kóborlása során rengeteg veszélynek van kitéve ( pl. gázolás, agyonverés, mérgezés, stb. ). A kóbor macska könnyen válik betegségek ( pl. veszettség, bélférgesség, stb. ) hordozójává, a rivális kandúrokkal folytatott harcai során pedig súlyos sebekkel kerül haza, esetleg csak hetekkel később. Ivartalanításuk után agresszivitásuk csökken, tisztábbá válnak, érzelmileg jobban kötődnek gazdájukhoz. Nem fognak elhízni és sem intelligenciájukat, sem játékosságukat nem vesztik el. A kandúrok nagyon termékenyek, ennek eredménye rengeteg nem kívánt kiscica, amelyek nagy része otthontalanná válik és kóborolni kezd. A kandúrok ivartalanítása már általában 6 hónapos koruk után lehetséges, ha elérték teljes fejlettségüket és már mutatkoznak a nemi viselkedés jellemzői. A nőstény macskák ivartalanításával ( miskárolás ) megszűntetjük az ivarzással járó kellemetlen viselkedést, nyugtalanságot, nem kívánt vemhességet. A nősténymacskák ivartalanítása szintén már kb. a 6. hónapos koruktól lehetséges, ha elérték teljes kifejlettségüket és megvolt az első ivarzásuk.

Kutyák védőoltásairól

A védőoltások feladata, hogy megvédje az Ön kutyáját bizonyos fertőző betegségekkel szemben. Ha a kutyákat nem részesítjük megfelelő védőoltásokban, nagy annak a kockázata, hogy az állat megkapja valamelyik végzetes fertőző betegséget ( még akkor is, ha kutyája állandóan csak lakásban tartózkodik, ugyanis léteznek nagyon ellenálló és ragályos kórokozók is ). Ha az illető betegség nem a legveszélyesebbek közé tartozik, akkor is fontos védekezni ellene, ugyanis a súlyosan megbetegedett állatot esetleg nem lehet megmenteni, vagy csak hosszadalmas, szenvedésekkel teli és költséges módon gyógykezelhető. Védőoltásokkal sajnos nem minden fertőző betegség ellen lehet védekezni, azonban a legelterjedtebb és legveszélyesebb betegségek ellen igen. Az emberre is halálos betegség, a veszettség elleni védőoltással minden kutyát kötelező beoltatni. A hazánkban két legelterjedtebb és legveszélyesebb betegség a parvovírusos bélgyulladás és a szopornyica, de védekeznünk kell az egyéb fertőző betegségek ellen is. Be kell oltatnunk a kölyökkutyákat sajátos és bonyolult oltási program szerint ( ez sokszor az illető hely járványtanától függ, ezért tanácsos a kutya lakóhelyéhez közeli állatorvost megkérni ennek végrehajtására ) és be kell oltatnunk a kifejlett kutyákat évente ismétlő védőoltásokkal. Most tekintsük át azokat a betegségeket, amelyek ellen célszerű védekeznünk:
-veszettség ( emberre is halálos )
-kutyák parvovírusos bélgyulladása ( a köznyelv néha macskavésznek is nevezi, a legveszélyesebb és legfertőzőbb emésztőszervi kutyabetegség )
-szopornyica ( légző- és emésztőszervi betegség )
-fertőző májgyulladás ( Rubarth-kór )
-leptospirózis ( emberre is veszélyes, kétféle kórokozó által okozott húgyúti betegség )
-kennel köhögés ( főleg tenyészetekben, kiállítások alkalmával, amikor a kutyák egymás közelében vannak, nagyobb ennek a légzőszervi betegségnek a terjedési lehetősége )
-kutyák koronavírusos bélgyulladása ( hazánkban viszonylag új, de nagyon elterjedt és fertőző emésztőszervi kutyabetegség )
-Lyme-kór ( kullancsok által terjesztett, emberre is veszélyes betegség )
-Microsporum canis gomba által okozott, emberre is veszélyes bőrgombásodás ( néha tarlósömörnek is nevezik )

Kutyák és macskák féregtelenítéséről

A fonál- és galandférgek a kedvenceink leggyakrabban előforduló élősködői. Egyes férgek a vemhes állatok méhlepényén áthatolva, mások az anyatejen át fertőzik az újszülötteket. A fertőzött állatban a férgek a test különböző részeibe vándorolnak, a fertőzés módjától, a féreg fajtájától, az állat korától, nemétől, stb. függően. Egyes férgek a bélcsatornában élősködnek. Felnőtt állatokban a lenyelt féregpeték a bélbe kerülnek és lárvákká fejlődnek, ezek a lárvák a test különböző részeibe vándorolnak. A férgek károsító hatása a lárvavándorlás során bekövetkező károsodásra ( pl. májgyulladás, tüdőgyulladás, stb. ) és a felnőtt férgek káros hatásaira ( pl. bélgyulladás, táplálékelvonás, stb. ) osztható. Egyes férgek fejlődéséhez szükséges köztigazdák bolhák, így a bolhák elleni kezelés, illetve a rendszeres megelőzés fontos része a férgek elleni védekezésnek. A megelőzés, illetve gyógykezelés lényege a féregtelenítés. Mindenképpen javasolható, hogy a felnőtt állatokat negyedévenként, a tenyészállatokat a fedeztetés előtt, félidős vemhesen ( kb. 3O nappal a várható ellés előtt ) és a várható ellés előtt 1-2 nappal, a kölyköket 2, 4, 6, 8 és 12 hetes korukban, majd 4, 5 és 6 hónapos korukban féregtelenítsük. Meg kell előzni az újrafertőződést is, a fertőzött állatok bélsarát össze kell gyűjteni, el kell távolítani, meg kell semmisíteni, különösen féregtelenítés után, hiszen a peték a környezetben akár hónapokig is fertőzőképesek lehetnek. Ha a háztartásban több kutyája, esetleg macskája van, valamennyit egyszerre féregtelenítse. Fontos része a megelőzésnek, hogy nem szabad adni nyersen húst, főleg sertés, nyúl, juh, kecske belsőségeket az állatoknak. Egyes férgek emberi megbetegedéseket is okozhatnak. Általában gyerekek fertőződnek, miután állati bélsárral szennyezett kezükkel szájukba nyúlnak. Ennek megelőzésére gyermeke kutyával és macskával való játék után mindig mosson kezet, az ürüléket össze kell takarítani és el kell távolítani, és lehetőleg a kutyákat tartsuk távol azoktól a játszóterektől és parkoktól, ahol gyerekek játszanak. A féregtelenítés mindig teljes spektrumú, állatgyógyászati szerrel történjen, a testsúly szerinti adagolást pontosan tartsuk be ( itt kell megjegyezni, hogy a közhiedelemmel ellentétben az emberi féregtelenítők, pl. a Vermox tabletta és a fokhagyma nem alkalmas az állatok féregtelenítésére ).

Fáj a kutyának a lába!

Bizony minden ötödik felnőtt kutyát érinti az izületgyulladás. Ez a betegség az izületi porcok és a csontok károsodását jelenti. Kialakulását okozhatja többek között a közismert csípőizületi vagy könyökizületi diszplázia vagy valamilyen sérülés. Sok kutyánál a betegség megállapításra sem kerül, mert a tulajdonos a mozgásban bekövetkező változásokat az állat korának vagy túlsúlyának tulajdonítja. A jellemző tünetek pedig a következők: a kutya vonakodik a sétától, mozgása kötött, biceg, esetleg sántít, nehezen áll fel, ellenáll a simogatásnak, ugatással jelzi a fájdalmat, vonakodik a lépcsőzéstől, a játéktól és az ugrálástól, esetleg étvágytalanná válik, összességében a kutyák fájdalmukat viselkedésük megváltozásával jelzik. Mindezeket a tüneteket a hideg, az időjárásváltozás, a több mozgás és reggelek súlyosbítják, használat után az ízületek lassan bejáródhatnak. A betegség bármely kutyában előfordulhat, azonban a nagyobb aktivitás ( pl. őrző-védő, sport- vagy munkakutyák ), az örökletes tényezők, a túlsúly és az idős kor hajlamosító ok. Ha tehát a tulajdonosok ezeket a változások észreveszik, kutyájuk életkedvének visszaadásában nagy a felelőségük. Ma már szerencsére léteznek olyan állatgyógyászati tabletták, amelyek hosszantartó kezelés során is alkalmazhatóak mellékhatások jelentkezése nélkül. Fontos, hogy ne emberi fájdalomcsillapítókat használjunk, mert ezek súlyos mellékhatásokat okozhatnak, esetleg életveszélyesek is lehetnek.

Hőguta

Sajnos gyakori a forró nyári napokon, hogy a kétségbeesett tulajdonosok rohannak az állatorvosokhoz eszméletlen kutyájukkal. Leggyakrabban a tűző napon felhúzott ablakkal parkoló autóban hagyták kedvencüket vagy megfelelő vízfogyasztás biztosítása nélkül futtatták, esetleg más nehéz fizikai munkát végeztettek vele. A kutyák állandó testhőmérsékletű állatok, a normál testhőmérsékletük 38-39°C, ezt az értéket a hőszabályozó központok kontrollálják. Ha a testhőmérséklet kb. 41°C felé emelkedik, a szervezet hőszabályozási lehetőségei kimerülnek. A hőleadás a kutyáknál csak a nyelven és a talppárnák közötti részen lehetséges, bőrükön nincsenek verejtékmirigyek. A kezdetben erős lihegés, majd zihálás ( elkékül a nyelv ), sokkos állapot, később remegés, görcsök, elesettség, végül ájulás, tudatvesztés és kómás állapot áll be, beavatkozás nélkül elpusztul kedvencünk. A gyógykezelés lényege a hűtött infúziós oldat, vízhatjó és sokktalanító beadása, valamint természetesen az egész test, főleg a fej hűtése.
Néhány jó tanács a kánikula idejére:
-Soha ne hagyjuk kedvencünket magára gépjárműben, még árnyékban és lehúzott ablaknál se! Lehetőleg ne is vigyünk magunkkal kutyát a forró napokon, mert ilyenkor egy közlekedési dugó a kutya számára végzetes is lehet! Ha feltétlenül szükséges, akkor inkább kora reggeli és késő esti órákban szállítsunk! Semmiképpen se futtassuk, tréningeztessük kutyánkat nagy melegben! Idős és szívbeteg kutyára különösen vigyázzunk! A déli fekvésű lakásokban húzzuk el a sötétítő függönyt és kapcsoljuk be a ventillátort! Fedjük le a kutyaházat kartonnal! A beton aljzatú, napsütötte kutyaház betonját naponta többször locsoljuk meg!

A toklász veszélyei

A nyáron általában sok kutya szenved a toklásztól. A toklász főleg a száraz, nyári hónapokban ( legjellemzőbben júliusban és augusztusban, de egyéb meleg hónapokban is ) gyakori. Ez a kicsi növénydarab tulajdonképpen a gyakori fűféle gyomnövény, az egérárpa kalászának egy része. A meleg nyári hónapokig az egérárpa megnő, kalászosodik, majd a kalásza kiszárad, elkezd szétesni és ennek a kiszáradt kalásznak a részei, a toklászok mindenfelé széthordódnak, mindenre ráakadva, mindenbe beleszúródva elterjednek. A toklászok a hegyükkel képesek mindenbe belefúródni. Amibe pedig már befúródtak ( legrosszabb esetben a kutyusok egyes szervei ), abban képesek befelé haladni, vándorolni, viszont kifelé haladni vagy kiesni sohasem képesek. Sok kutyus szenved tehát a toklászokkal való találkozástól. Leggyakrabban a hosszú, lógó fülű kutyák fülébe, de ritkábban az álló fülűek külső hallójáratába kerülnek toklászok. Ezenkívül még gyakran a finomabb bőrű szervekbe ( pl. a lábujjak között, a hónaljtájékon, a here körül, a péra körül, stb. ) is kerülhet toklász, de a legszerencsétlenebb esetekben az orrlukakba, esetleg a szem kötőhártya-zsákjába, a fogínybe is befúródhat ez a képlet. Ha a fülbe kerül a toklász, friss esetekben hirtelen fájdalmat jeleznek a kutyák, fejüket féloldalt tartják. Később a külső hallójárat gyulladása alakul ki. A toklász szinte pillanatok alatt olyan mélyre juthat a fülben, hogy azt szabad szemmel nem, csak fültükörrel ( otoszkóp ) láthatjuk. A toklászt haladéktalanul el kell távolítani úgy, hogy az a lehető legkisebb sérülést okozza. Mivel az érdes felületű növényrész felsérti a hallójárat finom hámrétegét, az a későbbiekben gyulladásos lesz, ezért a szennyeződésektől és váladéktól speciális fülmosó folyadékkal tisztítsuk meg a fület. Naponta kétszeri alapos tisztítás után a megfelelő fülcseppel kell kezelni az állatot. Nagyon fontos, hogy mielőbb menjünk állatorvoshoz az ilyen tüneteket látva, nehogy a későbbiekben kialakuló idültté vált külső hallójárat gyulladás miatt operálni kelljen kutyánkat. Ilyenkor fel kell tárni a hallójáratot a dobhártyán túl is. Az így kivarrt hallójárat gyógyulása hosszú időt vesz igénybe, nem beszélve a műtéti kockázatról. A finomabb bőrű szervekbe került toklász néha nagy távolságokra képes eljutni a bőr alatt, súlyos gyulladást okozva. A toklászt nagyon nehéz megtalálni, az elaltatott állatban pontosan preparálva kell megkeresni a sipolyjárat okozóját. A gyulladás miatt a terület igen vérzékennyé válik. Megelőzésként ajánlatos a lábujjak közötti szőrt egészen rövidre nyírni, hogy a toklász ne tudjon a hosszú szőrszálak között megtapadni és befurakodni a bőrbe. Hirtelen fellépő és szűnni nem akaró prüszkölés, esetleg egyoldali véres orrfolyás esetében gondolhatunk arra, hogy toklászt szippantott fel kutyánk, amelyet ritka, szerencsés esetben a garaton keresztül lenyelhet. Friss esetben fültükörrel rálelhetünk a toklászra. Szerencsétlen esetekben azonban a toklász olyan mélyen akad el az orrüregben, hogy nem lehet látni, eltávolítása kívülről nem lehetséges. Így az orrüreget fel kell nyitni, az orrcsontot el kell fűrészelni, a gyulladásos orr nyálkahártyájának egy részét ki kell venni. A nehéz műtéten átesett kutyák gyógyulása igen hosszadalmas. Szintén hirtelen kezdődő egyoldali kötőhártya-gyulladás, amelyet erős hunyorítás, fájdalmasság, sokszor zárt szemrés kísér, mindenképpen a kötőhártya-zsák átvizsgálását indokolja. Bódítás vagy helyi érzéstelenítés után a pislogóhártya emelésével átvizsgáljuk a kötőhártyazsákot, majd csipesszel kiemeljük a növényrészecskét.

Közeleg a nyár, utazunk kedvenceinkkel

A legtöbben általában autóval utaznak együtt kedvencükkel. Amennyiben állata fél az autótól, lassan hozzá kell szoktatnia ehhez. Ha utazás közben kell dolgát végeznie az állatnak, olyan helyre álljon meg, ahol nyugodtak a körülmények. Közvetlenül az indulás előtt az esetleges rosszullét megelőzése érdekében az a leghelyesebb, ha kedvencének már nem ad enni ( forgalomban vannak ún. utazási tabletták is a hányás, rosszullét megelőzésére ). Úti elemózsiaként a hosszú utakra vigyen magával gyári tápot, ez könnyen kezelhető és hosszú ideig eláll. Fontos, hogy a legrövidebb útra is vigyen magával elegendő friss vizet. Amit mindenképpen magával kell vinnie: iratok ( nemzetközi oltási könyv, hatósági állatorvosi bizonyítvány, esetleg az állat hajó-, vonat vagy repülőjegye ), felszerelés ( takaró, póráz, nyakörv otthoni címmel, szájkosár, papírzacskó, kislapát, alomtál, macskaalom ), táplálék ( száraztáp, konzervtáp, jutalomfalat, friss víz zárható edényben, etető- és itatótál, kanál, konzervnyitó ), szórakozás ( labda, rágócsont, játékok ), ápolás ( kefe, fésű, fertőtlenítő szer, sampon ). Az utóbbi időben egyre többen repülnek állatukkal együtt külföldre is. A legtöbb légitársaságnál a macskát és az öt-hét kilogrammnál nem nehezebb kutyát ( a szállítódobozzal együtt ) az utastérbe is beengedik. A szállító doboznak az alja nem eresztheti át a vizet, az oldalának és a tetejének azonban légáteresztőnek kell lennie. A doboz maximális mérete általában 45X35X20 cm-es lehet. A nagyobb súlyú kutyák a megfelelő szállítóládában a rakodótérben utazhatnak. Ennek a szállítóládának ütésállónak, légáteresztőnek, az alján vízállónak kell lennie és kilátó ablakkal kell rendelkeznie. Tanácsos még az állat számára megszokott takarót, játékot, stb. is beletenni. Külföldre utazás előtt a kedvencét be kell oltatnia a megfelelő védőoltásokkal és meg kell vizsgáltatnia állatorvossal, a hatósági állatorvos pedig hatósági állatorvosi bizonyítványt ad a határátlépéshez. A hatósági állatorvoshoz lehetőleg a határátlépés napjához számított három napon belül menjen el! A hatósági állatorvosi bizonyítvány kiadásához szükséges az állat és annak az oltási könyve ( lehetőleg nemzetközi ). Egyes országokban kötelező a hat hónapos karantén. Az éppen aktuális szabályokról kérdezze meg a hatósági állatorvost és a fogadó ország rendjéről pedig az illető ország nagykövetségét!

Kutyák porckorong-sérve

A hátulsó testfél bénulását tacskó kutyákban szinte kizárólag a hátágyéki csigolyák porckorong-sérve okozza, ezért is nevezik erre a kutyafajtára nagyon jellemző betegséget tacskóbénulásnak. Más kisebb testű kutyáknál is jellemző a betegség, a rövid lábú, kistestű fajták ( pl. pekingi palotakutya, francia bulldog, uszkár, basset-hound, beagle ) és ezek keverékei betegszenek meg gyakrabban. Ha a gerincvelő súlyosabban sérül, elhal, gyors hátsó testfél bénulás következik be. Először a hátulsó testfél fájdalmassága tűnik fel, a kutya nem szívesen lépcsőzik, nem ugrál, púposít, nehezen ürít bélsarat, már hátsó testfelének enyhe érintésére vagy simogatására is erős fájdalommal jelez. Amikor a sérülés közvetlenül a gerincvelőt sérti, a kutya hátsó testfele egyik pillanatról a másikra hirtelen megbénulhat. Ennek kialakulása bekövetkezhet az állat a gerincoszlopot terhelő hirtelen mozdulatával, például ágaskodás, hirtelen ugrás. A hátulsó testfél bénulása annak első napjaiban általában merev jellegű. A hátulsó lábak izomzata kemény, a láb az ízületeknél alig hajlítható. Ezt a merev jellegű bénulást a későbbiek folyamán petyhüdt bénulás váltja fel. Ekkor már a két hátsó láb szinte élettelen, a kutya jellegzetes testtartásban, összegörnyedt gerincoszloppal, a hátulsó testrészét két elülső lábára támaszkodva vonszolja maga után. A kezdeti, merev bénulásos szakaszban elmarad a vizelet- és bélsárürítés. A petyhüdt bénulásos szakaszban a vizelet elcsorog, az állat nem tudja visszatartani, a végbél tátong és a farok bénultan lóg. A has és a hát bőrén érintésre érzéketlen területek ismerhetők fel, amelyeket túlérzékeny sáv övez. Ha a porcsérv a gerincvelő nagyobb részében elhalást váltott ki, a bénulásos tünetek nem fognak javulni, gyógyulás nem remélhető. Ha a bénulás inkább a gerincvelő bevérzéséből eredő működészavarára vezethető vissza, akkor lehetséges még a gyógyulás. Az idő előrehaladtával egyre rosszabbak lesznek a gyógyulási esélyek. A gyógykezelés lényege az enyhébb, illetve kezdődő esetekben még lehet belgyógyászati és fizikoterápiás, azonban súlyosabb esetekben csak a műtéti gyógykezelés hozhat javulást. A gyógyszeres kezelés lényege a nyugtatás és gyulladáscsillapítás, a mozgáskorlátozás, a vizelet és a bélsár eltávolítása mesterséges úton, a hátulsó végtagizomzat masszírozása, mozgatása.

Leguánok

A zöld vagy szemölcsös leguánok a trópusi gyíkok közül az egyik leggyakoribb terráriumi állatok. Kifejlett egyedeiknek a teljes hossza elérheti a kb. másfél métert, amelyből kb. kétharmad rész a hosszú farok. A fiatal állatok színe élénk világoszöld, az idősebbeké zöldes, szürke vagy barna mustrázattal. A nyaktól a farokig a gerinc felett fésűtarajt hordanak, az alsó álluk alatt és a nyakon hatalmas, gallérszerű lebernyeget viselnek. Valamennyi végtagjukon hosszú ujjakat és karmokat találunk, amelyek a famászáshoz segítenek. Fogságban hat-tíz évig élnek, kb. négyéves korukban válnak ivaréretté. Egy nőstény 8-14 tojást is lerakhat. Növényevők, a terráriumi tartás során zöldségekkel és gyümölcsökkel táplálhatók, pl. káposztalevéllel, zöld salátával, fűvel, reteklevéllel, reszelt sárgarépával, felszeletelt paradicsommal, eperrel, cseresznyével, sárgabarackkal, dinnyével, almával, körtével, banánnal, ritkábban megkínálhatjuk őket egy kis hús- vagy májszelettel, esetleg lisztkukaccal is. A fiatal állatoknak a megfelelő csontképződéshez takarmánymész kiegészítésre is szükségük van. Ívóvízet is fogyasztanak, ezt egy kis tálkában kell rendelkezésükre bocsájtani. Mivel mozgásigényük nagy ( eredeti környezetükben az őserdők fakoronáján élnek ), ha a lakóterráriumuk kicsi, sétáltatni vagy biztonságos helyen szabadon engedni is kell őket. A lakóhelyükön kb. 25-28°C hőmérséklet és 75%-os páratartalom az ideális.

Macskák húgykövessége

Húgyköveknek a húgyutakban keletkező kicsapódott részecskéket nevezzük, amelyek 90-95%-ban kikristályosodott szervetlen vegyületekből és 5-10%-ban szerves anyagokból állnak. Nagyságuk a homokszemcsényitől a kisebb kavics méretéig változik. Herélt kandúrokban, illetve perzsa- és sziámi macskákban fordul elő leggyakrabban a húgykövesség. A húgykő nagy mennyiségű szerves anyagot foglal magában, amelyhez szervetlen kristályok keverednek. Ezeket a húgyköveket gritnek is nevezik, sárgás, sárgásfehér, esetleg barna hengerszerű képletek, tapintatuk lágy, könnyen összenyomhatóak. Keletkezésükben étrendi faktorok is szerepet játszanak. Az eleség nagy magnézium-, foszfát- és kalciumtartalma a vizelet kémhatását lúgosítja, ami kedvez a gritképződésnek. A folyamatot súlyosbíthatja az ívóvízhiány, a kizárólag száraz eleség etetése és vizeletürítés akadályozottsága. A grit kandúrok, herélt kandúrok húgycsövében eltömődést okoz, amely a vizeletfolyás tartós akadályát jelenti. A macskák nyugtalanok, gyakran készülnek vizeléshez, azonban csak csepegtetnek. Később az állatok hasa megnagyobbodik, abban labdaszerű, kitágult, vizelettel feszesen kitöltött húgyhólyag tapintható. Azonnal állatorvoshoz kell vinni ilyenkor a macskát. A húgycsőbe levezetett katéteren keresztül próbáljuk meg a vizeletet kivezetni. A javulást a vizelés megindulása jelenti. A gritképződés és a következményes húgycsőeltömődés ismétlődhet. Fontos a speciális macskatápok ( pl. vizeletsavanyító tápok ) etetése. Ellenőrizni kell a vizelet kémhatását és a savanyú kémhatás fenntartására kell törekedni.

Fürdés

Kutyánkat általában csak ritkán kell fürdetni, inkább rendszeres szőrkefélésre van szükség. Nyáron azonban sokszor nagy a forróság, könnyebben összepiszkolhatja magát kedvencünk, esetleg csak a játék kedvéért a kutya is a családdal együtt úszik a tóban vagy folyóban. Kutyánk bőrét és szőrét vékony zsírréteg védi a nedvességtől és baktériumoktól, gombáktól. A gyakori samponos fürdetés eltávolítja ezt a védőréteget és korpásodást, viszketegséget okoz. Ha az eb piszkos, többnyire elegendő langyos vízzel ( speciális kutyasampont, ne emberi samponokat használjunk ) lezuhanyozni. Olykor az is megteszi, ha csak a sáros mancsokat öblítjük le. Zuhanyozáskor nagyon ügyeljünk arra, hogy ne menjen víz kedvencünk fülébe, ha ez mégis megtörténik, törüljük nyomban szárazra a füleket belülről. Ha a fülkagyló belülről nedvedzik, az külső hallójárat-gyulladáshoz vezet. A szemhéjak nedves ronggyal is letörölhetőek. A dús és hosszú szőrű ebek ( pl. puli, komondor ) nyaranta bizony gyakorta szenvedhetnek a nagy hőségtől, kiváltképpen akkor, ha még hideg éghajlathoz szokott állatokról van szó, már ami eredeti hazájukat illeti ( pl. szamojéd, malamut, husky ). Így szőrüket a nagy nyári meleg idején rövidre vághatjuk, hogy jobban bírják a viszontagságokat. A hűvösebb őszi napok idejére azután szőrük visszanő.

Húsvéti nyúl

A törpenyulak tartása az utóbbi időben egyre népszerűbbé vált. Ha azt szeretnénk, hogy a nyuszi minél gyorsabban beilleszkedjen az új környezetébe, szerezzük be fiatalon, kb. nyolchetes korában. Válasszunk élénken és kedélyesen viselkedő példányt! A nyári hónapokban ideális tartási hely számukra az erkély vagy a terasz, télen megfelelő gondozás mellett a lakás világos sarkában is felállíthatjuk a ketrecüket, amit állandóan takarítani kell. A törpenyulak sok mozgást kívánnak, ezért naponta többször is engedjük őket szabadon. Egyedül ne engedjük el őket és próbáljuk őket megtanítani arra, hogy maguktól, parancsszóra térjenek vissza a ketrecbe. A törpenyulaknak szükségük van egy bizonyos nagyságú területre. A nyulak elég gyakran spriccelnek, ami kellemetlen szagú, ezért tanácsos a fiúkat kiheréltetni. A vizelettel a birtokolt területet jelölik meg. Az egyedül tartott lány nyulat pedig ne használjuk tenyésztésre. A törpenyulakat próbáljuk szobatisztaságra nevelni, néhány órával a futtatás előtt már ne etessük őket, így jóval kevesebb bogyót fognak elpotyogtatni. Hagyjuk nyitva a ketrecajtót, hogy az ott megszokott toalettsarkot használják vagy készítsünk nekik külön ládikát macskaalommal, ezt nagyon hamar megszokják. Fontos náluk a manikűr és a pedikűr, ezt általában állatorvosok végzik. Ez egyrészt védi a lakást is, ha a nyulak padlón futnak, a karmok rendszeres vágása csökkenti az állatok ásókedvét. A fogaikat is koptatni kell, ehhez adjunk friss gallyakat, amivel egyúttal a bútorokat is óvjuk. A nyúl alaptápláléka a zöldtakarmány, ezt kaphatja préselt ( galacsin ) vagy szárított ( réti vagy lucernaszéna ) formában is. A káposztafélék, konyhai zöldségek, búza, árpa, kukorica, zab is megfelelő a táplálásukra, valamint kapható speciális nyúltáp az állatkereskedésekben. Friss vízre szükségük van, tehát az ivóedény minden ketrec tartozéka. Esetleges vitaminhiánynál a nyúl bundája kócos, a szeme zavaros, gubbaszt a ketrecben. Az evőtálkáját minden etetés előtt tisztítsuk ki, a túl nedves, nem kellően fonnyasztott, penészes eleség emésztési zavarokat, hasmenést okoz. A törpenyulak nagyon érzékenyek, a gyermekek súlyos sérüléseket okozhatnak bennük, ha élő játékszernek tekintik őket. A myxomatosis betegség az emberre ártalmatlan, azonban a nyulakra halálos. A betegséget szúnyogfélék terjesztik oly módon, hogy fertőzőtt szúrókájukra tapadt vérrel a vírust a nyúlba oltják. A nyulakat ajánlatos vakcinával oltatni 5 hetes kortól, a védettség egy évig tart. A fülpanaszokat leggyakrabban fülrühösség okozza, amit szintén állatorvos gyógyít.

Papagájok

Évezredek óta él az emberben a vágy, hogy kisajátítsa magának a madarak szépségét és énekét. Ha eltökélt szándékunk, hogy beszélő madarunk legyen, akkor papagájt vegyünk. Azonban nem minden papagáj képes beszélni, egyes fajok nemcsak hogy nem beszélnek, hanem lakásban nehezen elviselhetően rikácsolnak. Az utánzóképességgel ellátott madarak közül a fiatalak és az egyedül tartottak tanulékonyabbak. A nagy testű, gyönyörű színekben pompázó és hosszú életű ( 40-70 év ) arapapagájok igen értékesek. Ha nem tenyésztésre vásárolunk, nem lényeges a madár neme, mert a tojók is beszélnek. Az egyes papagájok nemének megállapítása endoszkópos módszerrel történik. Madarunk kalitkáját otthon világos, könnyen tisztántartható helyre tegyük, ahol nem éri őket huzat, valamint hosszú ideig erős napsugárzás. A bőrük vékony, mirigyeket nem tartalmaz, ezen keresztül vegyszerek, olajok, szennyeződések igen könnyen felszívódnak. A mi éghajlati viszonyaink mellett vedlésük egész évben folyamatos, az egész tollazat évente 1-2 alkalommal teljesen kicserélődik. A kültakaró leggyakoribb betegségei a kóros vedlés, a tollcsipkedés, a talpfekély és egyes külső élősködők ( tetvek és rühatkák ) előfordulása. A magevő papagájok etetésekor az alaptakarmány magokból áll, kölest, repcemagot, lenmagot, zabot, muharmagot szívesen elfogadnak. A nagytestűek dióval, durva magokkal és gyümölccsel táplálkoznak. Csemegeként kisebb mennyiségben négermagot, salátamagot, fűmagot, sárgarépát, almát, spenótot, sóskát is adhatunk, de kapható speciális, kevert madáreleség is az állatkereskedésekben. A fehérjeszükségletük miatt hetente egy-két alkalommal reszelt, főtt kemény tojást, túrót is adhatunk. Az ásványi anyagokat csonterősítővel pótolhatjuk. A madaraknak a megfelelő emésztéshez durva szemű homokra és kisebb kavicsokra van szükségük. A friss ívóvíz is elengedhetetlen. Ha papagájunk viselkedése, étvágya és kinézete eltér a megszokottól, haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz. A túlnőtt csőrt és karmokat szintén állatorvos kurtítja meg, valamint ő tud gyógyszereket, vitaminokat, parazitaellenes szereket és injekciókat adni kedvencünknek.

Lyme-kór

A tavasz közeledtével újjáéledő természetben számos állatfaj egyre aktívabbá válik, ismét találkozhatunk kedves, régi ismerősökkel. Sajnálatos módon a vérszívó élősködők tömegeinek is kedvező feltételeket teremt az egyre melegebb és csapadékos időjárás. A kullancsok az utóbbi években riasztóan emelkedő áradatban özönlik el a természetes és az ember kialakította környezetet egyaránt. A kullancsok előretörésével felszökött az általuk terjesztett fertőző betegségek áldozatainak száma is. A Lyme-borreliosis avagy Lyme-kór az emberre és négylábú kedvenceire egyaránt veszélyes betegség, amelynek első tünete a kullancscsípés körül körkörösen terjedő, vándorló bőrpír rendkívül látványos lehet embereken, azonban a kutyák többnyire pigmentált bőrén, a szőrtakaró alatt ritkán felfedezhető. Következő lépésként a kórokozók betörnek a véráramba, lázas, általános tüneteket okozva. Ebben a stádiumban emberi haláleseteket többször észleltek, kutyáknál ez rendkívül ritka. A szétterjedő kórokozók szinte az összes szervet megbetegítik, így a betegség idült szakában igen változatosak a tünetek. Az ebek többsége sántaság, ízületi gyulladások miatt kerül állatorvoshoz, de gyakoriak a szívpanaszok, a teljes lesoványodás, az idegrendszeri-és a bőrtünetek. A krónikusan beteg kutyák gyógykezelése hosszadalmas, költséges, és nem minden esetben sikeres. A kullancsok által terjesztett fertőző betegségek ellen a leghatékonyabb minden esetben a megelőzés. Kutyák és cicák számára fipronil hatóanyagú spray, illetve spot on ( kék, műanyag cseppentő ) ajánlható, ezek a készítmények a kullancsok túlnyomó részét vérszívás és az összeset a betegség átvitele előtt pusztítják el. Márciustól a hazai állatorvosoknál is beadatható egy új, európai törzset tartalmazó védőoltás Lyme-borreliosis ellen kutyák számára. A Lyme borreliosis állatról emberre terjedő betegség. Saját magunkat, családunkat is védjük azáltal, hogy négylábú kedvenceinket rendszeresen kezeljük kullancs ellen és kutyáinknak beadatjuk a vakcinát.

Kígyók

Annak, aki kígyót szeretne gondozni és tartani, mindenképpen nem méregfoggal rendelkező kígyót, pl. a barátságos patkánysiklót tanácsoljuk otthoni tartásra. A kígyók végtagjaikat és függesztőöveiket teljesen elvesztették, ennek ellenére tekintélyes haladási sebességet érhetnek el. Táplálékukat szaglás útján keresik fel, villás nyelvük kiöltögetése is ezt az érzékelési módot segíti, látásuk ugyanis gyenge. Zsákmányukat egészben nyelik le. A nyelés alatt és ezután a kígyók nyugalmat igényelnek, az ezutáni mozdulatlanságban történik az emésztés, amely több napot vesz igénybe. A vedlésük során cserélődik le a kültakaró felső elszarusodott rétege. Ez a folyamat többhetente ismétlődik, ugyanis a kígyók életük végéig nőnek. A terráriumi optimális hőmérséklet számukra kb. 25-30°C hőmérséklet 35-80%-os páratartalommal, fajtól függően. Ezt a hőmérsékletet legegyszerűbben talajfűtéssel lehet elérni. Ritkán vizet is isznak, ezért ha megoldható, egy kisebb medencét is telepítsünk a terráriumba. A terrárium többi részét a kígyó életformájától függően homokos vagy sziklás részek egészítsék ki faágakkal. A terráriumot mindenképpen tartsuk tisztán, az ürüléket azonnal távolítsuk el, a medence vizét naponta cseréljük. Táplálásukra a kígyók fajától függően élő szöcskét, sáskát, esetleg egeret, patkányt, pockot adjunk.

Kutyák és macskák fogkövessége

A foglepedék a fogak felszínén elhelyezkedő bevonat. A foglepedék kialakulását és növekedését a táplálkozási szokások és a táplálék jelentősen befolyásolja ( a főtt, darabolt, pépesített, leveses ételek, konzerv tápok etetésével csökken a fogfelszín öntisztulásának lehetősége ). A fogazat hibái ( a torlódó, számfeletti, rendellenes helyen lévő fogak, harapási rendellenességek ), a fogak felületi egyenetlenségei ( régebbi sérülések ) is elősegítik a lepedék felhalmozódását. A foglepedék ( és a fogkő ) elsősorban idősebb korban ( 3 éves kor felett ) alakul ki, de olykor tejfogakon is megjelenhet. A kutyák és a macskák a nagyon veszélyeztetett állatfajok közé tartoznak ( egyes fajták pl. tacskó, uszkár, illetve perzsamacskák esetében a fogkő nagyon gyakori ). A foglepedék rendszerint a szemfogakon, majd a zápfogakon mutatkozik, először az fogíny közelében. A fogkő elmeszesedett foglepedék. A fogköves állat gyakran nyálzik, lassan eszik, nehezen és nem szívesen rág, a darabos és száraz ételféleségeket gyakran nem fogadja el, feltűnő az ilyen állatok émelyítően büdös szájszaga. A pofatájékon a szájszélt felhúzva jól láthatóak a fogak felületén, elsősorban az ínyhez közel a sárgásbarna felrakódások. A fogkő kezdetben csak kis területen, rendszerint az íny mellett, a fog nyakán, szegély formájában képződik, majd növekedve az egész fogat, sőt fogcsoportokat is beboríthat. Elhúzódó esetben az íny vörösesen begyullad, a gyulladt íny sorvadásnak indul, ennek következtében a foggyökér szabaddá válik, a fog meglazul, majd kihullik. A fedetlen foggyökér a fogkövek felületén lévő nagyszámú baktériumtól könnyen fertőződik, ami tályogok kialakulásához vezethet. E súlyos eseteket gyakran kíséri a gyulladt íny vérzése és a fogkővel érintkező szájnyálkahártya fekélyes gyulladása. A fog felszínéről a fogkövet a rárakódott lepedékkel együtt a fogkő-eltávolítás során távolítjuk el. A fogkőtől megszabadított felület egyenetlenségei a bántalom kiújulásának alapját jelentik, ezért a fogkövesedés lassítása érdekében azt polírozni szokták. Ezután a szájüreg mikroflórájának helyreállítása következik, nyálon át kiválasztódó antibiotikum tablettákkal vagy pasztákkal. A fogkövesség megelőzésének legfontosabb része a fogfelszín tisztántartása. Ezért célszerű rendszeresen speciális kisállat fogkefékkel és fogpasztákkal szájápolást végezni. Természetesen az állat rágjon minél több természetes csontot vagy műcsontot, és félévenként állatorvossal ellenőriztessük a fogait. Egyes tápgyártó cégek már fogkövességet megelőző tápokat is gyártanak.

Madárpókok

Egyre gyakrabban tartják fogságban ezeket a különleges kedvenceket. Ezek a trópusi ízeltlábúak, amelyeknek feltűnően hosszú, rojtos szőrzetűk van, az élővilág legnagyobb és leghosszabb életű pókjai. A közhiedelemmel ellentétben a félelmetes külsejük ellenére nem szerepelnek az emberre veszedelmes mérgű pókok listáján, a méregmirigyeik kicsinyek. Ennek ellenére tartásukat csak elhivatott és tapasztalt terraristáknak ajánljuk, mert a marásuk jókora sebeket okozhat, ezekkel pedig kellemetlen és veszélyes fertőzések járhatnak. Egyes érzékeny embereknél súlyos esetben allergiás rohamot is kiválthat a csípés. Ha pedig egy pókot nyugtalanítunk, akkor az a hátulsó lábaival a potrohának hátoldalát simogatja és így aprónként leszedi a testszőrzetét. A szőrszálak porfelhőként lebegnek a levegőben és ez a por izgatja a gerinces állatok nyálkahártyáját és azon órákon tartó égető érzést okoz. A pók szőrszálain ugyanis visszafelé görbülő horgok vannak, amelyek befúródnak a nyálkahártyába. Vannak közöttük 10 cm-es fajok is és egyesek több mint 20 esztendőt is megélnek. Átlagos életkoruk 10-14 év ( a nőstények hosszabb élettartamúak ), ivarérettségüket 3, de egyes esetekben csak 11 év után érik el. Szinte valamennyi madárpók éjszaka vagy sötétedéskor élénkül fel. A nappalt a maguk vájta föld alatti járatokban rejtőzködve töltik el. Vadászatuk során főleg más ízeltlábúakat zsákmányolnak, de a fajok óriásai ritkán nagyon apró gerinceseket ( kis madarakat és rágcsálókat ) is elejtenek. A zsákmányukat csáprágóik gyors mozdulatával kapják el. A rejtett tartózkodási helyükön gyűjtik össze az ételmaradékaikat és a petéiket is ide viszik. Éppen ezért fogságban gondoskodjunk a természetes élőhelyhez hasonló környezet kialakításáról ( agyagos talaj, tőzeg, száraz falevél, faágak, fakéreg és szobanövények ). Etethetjük őket fogságban rovarokkal, lisztkukaccal, lárvákkal, esetleg szopós egérrel.

Kutyák külső hallójárat gyulladása

A kutyák leggyakoribb betegségeinek egyike. A kutyákat hajlamosítja a betegségre a hallójárat szűk, szőrrel erősen benőtt volta, ezért gyakori pl. uszkárokban. Hajlamosító ok az is, hogy a nagy, lelógó fülük a külső hallójáratot állandóan takarja, annak szellőzését, mechanikus öntisztulását gátolja, ezért gyakori a betegség spánielekben, bassetekben. Anatómiai hajlamosító ok, hogy a külső hallójárat lefutásában megtörik. A kiváltó okok között szerepelhet a faggyú- és verejtékmirigyek fokozott termelése, a fürdetés vagy úszás után a járatba került víz, ami a váladékot fellazítja, azzal keveredve felgyülemlik. A gyulladás súlyosbodásában az elszaporodó, gennyesztő baktériumok jutnak szerephez. Előidézhetik a betegséget a hallójáratba került idegen tárgyak ( pl. toklászok ). Mechanikus kiváltó ok lehet a bőr sérülése harapás következtében, a fül állandó rázása, dörzsölése, a túlzásba vitt mechanikus tisztogatás. Okozhatják a gyulladást paraziták, pl. rühatkák, tetvek, gombák. Jellemző tünet, hogy a kutya nyugtalan, fejét, fülét állandóan rázza, fülét, fültövét állandóan vakarja, dörzsöli. Ha a külső hallójárat gyulladás a közép-, illetve a belső fülre is átterjed, a kutya a fejét a beteg oldal felé tartja, nem tud egyenesen járni, a beteg oldal felé dől. A hallójáratból váladék szivárog, az a környező bőrre, szőrzetre tapad, ott elbomlik, rossz szagot áraszt. A fül fájdalmas. A fültükörrel végzett vizsgálat során a enyhébb esetben a hallójárat bőre kipirosodott, esetleg a hám levált, a bőr nagy mennyiségű fülzsírral vagy pörkökkel borított. Súlyos esetben hallójárat bőre gennyes gyulladásos, kifekélyesedik, végül akár a dobhártya is átszakadhat. Idült esetben a bőr megvastagszik, azon növedékek képződnek. A gyógykezelés lényege a helyi beavatkozás. A hallójáratot fültisztító folyadékkal kíméletesen, de alaposan kitisztítjuk. Az idegen tárgyat haladéktalanul eltávolítjuk. A parazitás vagy gombás oktanú gyulladásokat a kiváltó oknak megfelelően kezeljük, oldatokkal vagy speciális fülcseppekkel. Jótékony hatású a gyulladáscsökkentő fülcsepp becsöppentése. Gennyesedés esetén speciális antibiotikumos fülcseppeket alkalmazunk. Az idült elváltozások gyógyszeres kezelése kevés sikerrel jár, ezért ilyenkor többnyire műtéti megoldást választunk.

Kutyák kötőhártya-gyulladása

A kutyák leggyakoribb szembetegsége. Ha a gyulladás során termelődött váladék savós, könnyszerű vagy nyálkás, akkor kötőhártya-hurutról, egyéb esetekben kötőhártya-gyulladásról beszélünk. Leggyakoribb formák a heveny és idült kötőhártya-hurut, a tüszős, gennyes és álhártyás kötőhártya-gyulladás. Okai között szerepelhetnek szembe került idegen testek ( pl. rovarok ), a szemhéj hibás be- és kifordulása, a szemhéj pillaszőreinek szabálytalan állása, mint mechanikai okok, kémiai anyagok ( pl. enyhébb savak, illetve lúgok, valamint maró hatású vegyszerek pl. oltott mész), vitaminhiány ( pl. A-vitamin hiány ), vírusos fertőző betegségek ( pl. szopornyica ), illetve erős napfénysugárzás. Sokszor tartós mechanikai hatások, por vagy füst idézik elő. Gennyesztő baktériumok is okozhatják. A kötőhártya kipirult, duzzadt, fájdalmas. A kutya belső szemzugának tájékán nyálkás-hurutos, esetleg gennyes váladék jelenik meg, ez csorgót alkothat. A szemrés a normálisnál szűkebb. A kötőhártya alatti nyiroktüszők megduzzadhatnak. Fokozott a könnyezés, a kutya vakarja, dörzsöli a szemét. A bántalmat súlyos fénykerülés és fájdalmasság is kísérheti. Súlyosabb esetben általános tünetek is megfigyelhetőek ( láz, bágyadtság, gyengeség, étvágytalanság ). Álhártyás kötőhártya-gyulladás esetén kötőhártya felületén vékonyabb, könnyen leválasztható álhártyák találhatóak. Ezek az álhártyák hosszan elhúzódó esetekben az alappal szorosan összefüggenek és nehezen eltávolíthatóak. A szembe került idegen testeket haladéktalanul el kell távolítani. Egyéb esetekben a kiváltó kórokok kiküszöbölése és szemcseppek, szemkenőcsök felhasználása szükséges. Antibiotikumos kezelést helyileg mindig alkalmazunk, ha azonban általános tünetek léptek fel, akkor tabletta vagy injekció alkalmazása is szükséges. A vegyszereket azok természetével ellentétes savval, illetve lúggal közömbösítjük.

Idős kutyák, időskori betegségek

A mai kutyák, akárcsak a mai emberek, hosszabb életűek apáiknál. A kutyák még így is csak ritkán élnek 17 évnél tovább. Ez a kor emberi mértékben 96 évnek felel meg. Az emberi korral való összehasonlításnál a kutya első évét 14, a másodikat 7, és minden további évet 5 évnek számítunk. A nagy termetű kutyák többnyire hamarabb öregednek, mint a törpék. A nagyon kifinomult szervezetű, fajtatiszta egyedek, az elhízásra hajlamos nagy testű kutyák általában rövidebb ideig élnek, mint a kis testű, a nem elhízott vagy a keverék kutyák. Kutyáink életkorát számos külső tényező befolyásolja. A természetellenes tartásmód, a kevés mozgás, a szennyezett levegő, a nem megfelelő táplálék, a stressz, stb. mind-mind egészségrontó tényező. Már a tizenéves kutyák gondozásánál is figyelembe kell vennünk a korukat. Az idős állatnak általában jót tesz, ha vitamint és egyéb kiegészítőket adunk neki. Leggyakoribb időskori problémák: elhízás, szívbetegség, májelégtelenség, cukorbetegség, veseelégtelenség, ízületgyulladás, fogkövesség, a hallás részleges vagy teljes elvesztése, a szőrzet általános állapotának romlása, bélsárrekedés, a szemlencse elhomályosulása, daganatos betegségek, öregkori tompultság, stb. Összességében a kutyák szervezete, szervei az évek folyamán elhasználódnak, tevékenységük zavart szenved, bennük kóros elváltozások, daganatok keletkezhetnek, egyes hormonok, enzimek megfogyatkozhatnak bennük. A biológiai szervezetek öregedését kísérő jelenségek vizsgálatával a gerontológia foglalkozik. Az állatorvos-tudományban manapság az egyre nagyobb tért hódító kiváló kiegészítő műszerek és laboratóriumi mérőeszközök segítségével megjelent az időskori szűrés lehetősége a kedvenc állatoknál is, amelynek lényege az idősödő kutya kivizsgálása. Ez magában foglalja a vérvizsgálatot, vizeletvizsgálatot, röntgen-, EKG- és ultrahang-vizsgálatot a legfontosabb fizikális vizsgálaton kívül. Ezeket a vizsgálatokat érdemes már a kutya hatéves korától elkezdeni és ajánlatos legalább évente megismételtetni. Az így kapott leletek tájékoztatást adnak az állatorvosnak a kutya általános állapotáról. A vizsgálatok lényege pedig éppen az, hogy így az idejében felfedezett elváltozások gyógyítási kilátásai lényegesen jobbak, mint az elhanyagolt vagy csak későn felfedezett eseteké.